• English
  • Magyar

Búcsú a Fogorvosi Szemle Nyomtatott Lapjaitól

 

Gondolatok a Magyar Fogorvosok Egyesületének lapja, a Fogorvosi Szemle utolsó nyomtatott példányának megjelenéséhez  

 

Búcsú a Fegyverektől (Hemingway) nyomán, búcsú a magyar fogorvos-társadalom mindmáig egyedülálló tudományos, immáron 113. évébe lépett Fogorvosi Szemle nyomtatott változatától.

 

Arany János Toldi Estéje című művében, Nagy Lajos királyunk a haldokló Toldinak azt mondja:

 

"Hajt az idő gyorsan – rendes útján eljár –
Ha felülünk, felvesz, ha maradunk, nem vár,
Változik a világ, gyengül, ami erős,
És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt.
Hajt az idő, nem vár, elhalunk mi,  vének
Csak híre marad fenn karunk erejének..."

 

Valóban változnak az idők, és ha nem haladunk mi „vének” az idő szekere elszalad velünk. Most az idő szekere megérintette a „vén” 113. éves Fogorvosi Szemlét is. A 2020. decemberi lapszáma a Szemle utolsó nyomtatott példánya. Ezt követően csak elektronikusan lesz elérhető. Ennek egyik fő oka, hogy fiatal kollégáink már szinte csak az okos telefonon vagy a I-Pad-en  keresztül szerzik meg ismereteiket. Tehát a Gutenberg Galaxist nálunk is felváltja az elektronikus média.

 

  • 1908 decemberében az akkori  Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke  Dr. Rothman Ármin Dr. Körmöczi József felkérésre az alábbi bevezetővel köszöntötte az első megjelenő szám olvasóit

 

"A Fogorvosi Szemle szerkesztője engem, mint a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnökét  felkért, hogy az új köntösben megjelenő lapunkba előszót írjak. Kartás urak tudják, hogy az elnöki tisztséget abban a reményben vállaltam, hogy a fogorvosokkal  egyetlen táborrá alakulván készen fognak  állni a jövőben megvédeni egyrészről az egész kar érdekeit, másrészről pedig teremteni egy, a gyakorló orvosok számára újabb góczpontot, ahol találkozhatnak azok, kik saját külön tudományos szakmánkat fejleszteni s azok kik tudásukat növelni óhajtják...”

 

Az első számban Dr. Körmöczi Zoltán a Lectoris salutem soraiban így írt  

 

A Fogorvosi  Szemle első számát abban a reményben indítjuk útjára, hogy hasznos, kedvelt vendégként fog minden évnegyedben kartársaink asztalán megjelenni. (...) Cenzúrát csak az orvostársadalmi és kari érdekű rovatokban gyakorolunk, s csakis abban a mértékben, hogy száműzzünk a lap kereteiből minden személyes élű támadást és vitát. A lap hivatalos része Egyesületünk üléseinek jegyzőkönyvi kivonatait fogja tartalmazni”.

 

A lap első tudományos közleménye Dr. Rudas Gerő: „ Megjegyzés a foggyökér kezeléséhez” című munkája volt.

 

 

Úgy vélem, hogy a Szemle 113 éven keresztül hű marad első szerkesztőjének „mission statement”- jéhez.  Minden évben, kivéve a háborús éveket, minden fogorvos asztalán ott feküdt a kezdetben negyedévente, majd havonta, majd  másod havonta, végül ismételten visszatérve eredeti formájában negyedévente megjelentő köteteit.

 

  • 1918-ban Körmöczi társ főszerkesztője Dr. Szabó József lett, aki első cikkében a  1917-ben  „A harcztéri arcz-és állcsontsérülésekről” írt közleményt.

 

  • A Trianoni Békeszerződés utáni bénult állapot hangulata tükröződik a Szemle stílusán, témáin és a hivatalos közleményekben megfogalmazottakon. 1924-től Körmöci Zoltán ismételten egymaga vezeti a Szemle szerkesztését. Az nem derül ki, hogy Dr. Szabó József miért vált meg a főszerkesztőségtől. A Szerkesztő bizottság tagja lett Dr. Simon Gábor kedves kollégánk édesapja, Dr. Simon Béla magántanár is. 

 

  • 1926-tól Dr. Morelli Gusztáv és Dr. Rehák Rudolf szerkesztik a Szemlét. Ezekben a számokban már hirdetések jelennek meg és az Egyesület hírei között pénzügyi beszámolókról is olvashatunk. Érdekes olvasni a 1926 januárban megjelent „fogorvosi díjtétel” fejezetet. A korona inflációja után bevezetett új, erős valuta a pengő pénznemét is feltüntetve néhány érdekes díjtétel: – foghúzás: 125000 korona= 10 Pengő, - Foghúzás injectióval 20 Pengő (250000 korona), -. kalapált arany tömés 60-100 Pengő. Akkor, amikor a mondás úgy szólt „hogy az ember havi 200 pengő fixszel  könnyel viccel” akkor tehát egy arany tömés egy kisember számára komoly teher volt. Irigylésre méltó, hogy az 1926-os, már havonta megjelenő folyóirat évfolyam teljes oldalszám terjedelme 942 oldal volt. Az MFE tagok ingyen kapták a Szemlét, ami egyébként  200000 korona, 20 svájci frank, 20 schilling és 700 lej volt évfolyamonként.

 

Ezen évfolyam első számának 47- 56 oldala felsorolja az akkori MFE teljes taglistáját.  Elnök Dr. Strum József, alelnök  Dr. Forgách Aladár és Dr. Körmöczi Zoltán; főtitkár Dr. Oravecz Pál volt. Úgy tűnik, hogy akkor is a fogászat központja a V. és VIII kerület volt. A legjelesebb fogorvosok rendelői a József körúton és a Váci vagy Petőfi Sándor utcában voltak. Tagjai között voltak svéd, svájci és francia szakemberek is. Levelező tagjai között Európa számos országának fogorvosai szerepelnek. Nagyon sok a vidéki fogorvos is a tagok listáján. A tagnévsort a 1925-ben befizetett tagdíjak alapján állították össze. Olyan nagyságok is szerepelnek a tagnévsorban mind Dr. Lenhosssék Mihály, Dr. báró Müller Kálmán, Dr. Tóth Lajos államtitkár, Dr. Hattyasy Lajos egyetemi magántanár és Dr. Balogh Károly (Bp. Mária u. 52). Érdekes módon a 1922-ben elhunyt Árkövy József nevét nem fedeztem fel. Az 1926-os számban jelenik meg Dr. Balogh Károly közleménye: „Balesetek és tévedések a fogorvosi gyakorlatban” címmel.

 

*Itt böngészhetik az 1926-os számot online.

  • 1932-ben Dr. Varga István veszi át a Szemle szerkesztését. Dr. Rehák Rudolf maradt tisztségében, 1933-tól Dr. Varga István és Dr. Molnár László szerkeszti a folyóiratot. Ennek az évfolyamnak a terjedelme 842 oldal. Nagyon komoly eredeti protetikai és szájsebészeti közleményekkel találkozhatunk.

 

  • Az 1938-es számban jelenik meg először angol és magyar névvel a Szemle „Hungarian Review of Stomatology – the Journal of the Hungarian Stomatological Association”.

 

 

  • 1940-ben Dr. Morelli Gusztáv az egyedüli főszerkesztő, Dr. Varga Istvánnak az akkori törvények miatt távoznia kellet posztjáról. 1941-ben Dr. Padányi Endre a főszerkesztő és az évfolyam terjedelme felére zsugorodott: alig 400 oldal.

 

  • Érezni a háború szelét a magyar fogorvosi tudományos tevékenységben is: 1943-ban már csak magyar és német nyelvű, a folyóirat címe „Ungarische Monatschrift der Zahnhelilkunde – Amtsblatt des Ungarischen Zahnarztevereines„. Ebben a kötetben olyan szerzők közölnek, mint prof. Salamon Henrik. Schranz Dénes, Dr. Bruszt Pál és Dr. Lőrinczy-Landgráf Ervin. Majd a háború legnehezebb évében és azt követően két évfolyam kimarad és 1947-ben születik újjá a Szemle Dr. Varga István főszerkesztése és Dr. Huszár György és Dr. Sugár László társ-szerkesztősége alatt. Beköszöntőjében Dr. Varga István így ír:

Másodízben írok most beköszöntőt mint a Fogorvosi Szemle szerkesztője. Az első óta nagy idők viharát éltük át.  De valami mégis változatlan maradt bennünk: tudományunk szeretet és törekvésünk, hogy szakmánkat jól ismerjük és fejlesszük a magyar nép egészségének jóléte érdekébe”

. A háború utáni első cikket Dr. Molnár László „ A fogpótlás haladása” címen közölte. 

 

  • Az 1950-es kötetben jelenik meg először öt nyelven a lap címe többek között cirill betűkkel, oroszul is. Nagy változás, eltűnik az MFE; és az 1947-es számtól a lap mint „A Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete Fogorvosi Szakcsoportjának Közlönye” címmel jelenik meg. Hosszú éveken keresztül Dr. Varga István mellet Dr. Huszár György és Dr. Sugár László szerkeszti a Szemlét. 1957-ben más külső borítóval jelenik meg „Fogorvosi Szemle - Stomatologia Hungarica” címmel. A  szerkesztő bizottság változatlan, de a tulajdonos még mindig a szakszervezet. 1962-től Dr. Varga István és Dr. Huszár György szerkesztik a lapot.

 

  • Az 1967-es év újra fordulópont: a 60. évfolyamon ismételten megjelenik a „Magyar Fogorvosok Egyesülete, mint A MOTESZ Tagjának Hivatalos Közlönye”. Majdnem húsz évet kellett várni, hogy az MFE hivatalos tudományos folyóirata visszakerüljön az alapítóhoz. Az új MFE hivatalos tudományos lapjában Dr. Tóth Károly Árkövy- emlékbeszéde az első közlemény.  A szekerezőség névsorában találhatjuk Dr. Fábián Tibor, Dr. Schranz Dénes és Dr. Tamásy Lenke nevét, régi szerkesztőségi bizottsági tagok mellett. Érdekesség, hogy a szerkesztőség hivatalos címe hosszú évtizedeken keresztül Dr. Varga professzor Múzeum körúti lakásának címe volt.

 

  • 1973 évtől hosszú évekéig Dr. Huszár György volt a lelke a folyóiratnak. Huszár Gyuri bácsi a sorok szerzőjét is nagyon sok alkalommal látta el jó tanácsaival, hogy milyen formában írjuk meg a kéziratot. Gyuri bácsi raccsolt és fantasztikus színes egyéniség volt. Ő volt a fogászati anyagtan és Propedeutika előadója.  A szerkesztő bizottságba új neves tanárok kerültek be: Dr. Bánóczy Jolán, Dr. Orsós Sándor, Dr. Sallay Kornélia, Dr. Szabó Imre (Pécs), és Dr. Boros Sándor. Ebben az évfolyamban jelent meg e sorok szerzőjének első közleménye, ami akkor nekem olyan nagy kitüntetés volt, mint ma, ha egy PhD hallgatónak egy Q1 közleménye jelenik meg.

 

 

  • 1977-ben  vette át Prof. Ádler Péter a lap főszerkesztői posztját. Egészen más szellemet képviselt, hihetetlen szarkasztikus humora és kritikai érzéke egyre komolyabb feltételeket állított fel egy közlemény elfogadásában, azonban ezt tompította Huszár Gyuri bácsi jóságos atyai támogatása.

 

 

  • 1980-ban lett Fábián Tibor professzor a szemle főszerkesztője és Dr. Kaán Miklós a szerkesztőségi titkár. A rendszerváltozás jelentős változást hozott a Szemle életében is. Amikor Dr. Kaán Miklós átvette a Szemle főszerkesztői posztját, a lap formailag és tartalmilag is megújult, javult a papír minősége, a képek minősége: színes képek kerülhettek a közleményekbe és megjelentek a színes hirdetések is. Amikor Huszár tanár úr több évtizedes szerkesztő munkáját megállította a sors kegyetlen keze, Dr. Bánóczy Jolán mellett Dr. Fejérdy Pál lett a szemle szerkesztője. Megváltozott a lap formája; nagyobb, A4 formában jelent meg, de már csak kéthavonta. Az új formátumú lapot Kaán-Fejérdy páros szerkesztette éveken át. Egyre nívósabb közlemények jelentek meg és része lett a Szemle a távoktatásnak és a továbbképzésnek is. Kaán professzor megszerezte a Szemle számára azt, hogy az angol nyelvű absztraktakat a PubMed megjelentette és szerző név alapján egészen a 70-es évektől visszakereshetők lettek a közlemények. 

 

  • 2007-ben a Szemle születésének 100. évfordulóján lett Fejérdy professzor a főszerkesztő és Hermann Péter professzor a szerkesztő. A jubileumi évet egy angol-nagyar nyelvű reprezentatív számmal ünnepelte meg a Magyar Fogorvosok Egyesülete.

 

  • A 2010 utáni évek komoly kihívások elé állították a szerkesztő bizottságot, a megemelkedett kiadói és nyomdaöltségek miatt. Az MFE akkori szűkösebb anyagi helyzete miatt a Fogorvosi Szemle visszatért a száz évvel korábbi negyed-évenként megjelenő „periodical„ formába.

 

  • Végezetül 2019-ben Dr. Hermann Péter lett a Szemle főszerkesztője és Dr. Gera István a szerkesztő. Néhány korábbi év után, amikor kevés eredeti kézirat érkezett a szerkesztőséghez, bizakodásra ad okot, hogy megint sorban állnak az elfogadásra váró kéziratok és bízunk benne, hogy hamarosan a Fogorvosi Szemle visszakerül az idézhető közlemények sorába és ismét felveszi a PubMed a listájára.

 

Szomorú szívvel búcsúzom a nyomtatott kötetektől, attól, hogy kezembe vehettem az újságot, amelynek majdnem fél életét én is nyomon követhettem és szerzője is lehettem sok közlemények. Bízom benne, hogy mint az „új idők új dalnoka” a Szemle elektronikus formában is legalább olyan mértékben fogja szolgálni a magyar fogorvos-társadalom számára a legújabb tudományos eredmények átadását.

 

Megtisztelő számomra, hogy Hermann professzor főszerkesztő mellett én lehettem a Szemle szerkesztője. Köszönöm mindenki munkáját, akik nélkül ez, az immár 113 éves folyóirat nem jelenhetett volna meg.

 

                                     Dr. Gera István

 

 

 

 

A cikk illusztrációi, valamint a galéria forrása az Arcanum adatbázisa, ahol
maguk is böngészhetik a Fogorvosi Szemle 113 éves történelmét: Fogorvosi Szemle 1908-2019 | Arcanum APPS

 

 

magyar